Történetem

Fekete Csilla vagyok, 21 éves.
Célom, hogy blogommal erőt adjak másoknak azzal, hogy bemutatom életem.
Miért kezdődött minden rossz?
Még 8. osztályban sokat gúnyoltak a kinézetem miatt, megvertek. Ekkor kezdtem magamba fordulni, vagdosni magam. Senki nem vette észre.
Ezután jött a középiskola 4 évig. Minden rendben volt, egészen addig, amíg meg nem ismertem egy fiút (nem magyar). Beleszerettem, de nem mondta hogy családja van.
Egy trauma után (befüveztettek a haverjával, megerőszakoltak, szűz voltam, fenyegetés hogy megölnek ha.m bármit elkapnak tőlem megölnek) nem látom mafam se szépnek, okosnak, értékesnek. Fáj. Utálom magam. Az oszttárs végignézte és ekhíresztelte a suliba, amiért 2 évig bántottak. Megszereztem az élelmiszer vegyiárú eladói szakmát, majd két évre rá az érettségit is másik iskolában. Ott jó volt, befogadtak. Elfogadtak. Jelenleg párommal élek 4 éve. Bár sokkal idősebb nálam, szeretem őt. A csalàdommal jó a kapcsolatom.
Tündérhegyen vagyok lassan 2 hete. Szeretek itt lenni, szép erdős környék, nyugalom. Az ápolók nővérek rendesek, segítenek, a betegtársak is kedvesek. Szedem esténként az Olanzapint ami szorongásoldó antipszichotikum, kb egy hete kezdtem el szedni. Remélem segít.
Egyenlőre ennyi, ami így kijött belőlem.